HTML

Egy tök átlagos rocker élete.

Az életemről. A filozofikus dolgaimtól elkezdve a mindentleszarokelegemvanhagyjatokbékén kedvemig mindent megosztok. Nagyjából.

Friss topikok

***

HunRocker 2016.01.25. 13:33

Üdv mindenkinek!
Elég régen toltam már ide a képem, igazság szerint el is felejtettem, hogy nekem van ilyen blog vackom, vagy mifasz. De most épp itt vagyok, bár gyanítom, nem sokat fogok blogolni, mert... hát mert csak. Sokkal jobb elfoglaltságaim akadnak, meg ilyenek. Úgyhogy egy kis összefoglaló, amióta nem írtam, aztá már itt sem vagyok:

Végzős lettem, éljen!
Megkaptam a szalagot, juhúúú!
Készülök az érettségire.
Voltam Rockmaratonon.
Leszek Rockmaratonon.
Utálokmindent.
Amúgy még totál ugyanaz az ember vagyok, ugyanúgy olvasok, írok, rockozom, meg próbálok vagány, "Bekis" kifejezéseket alkotni, mer az olyan kibaszottulkurvajó.
Nem szoktam le a káromkodásról.

Asszem ennyi. Eleinte valami értelmes témában akartam bejegyzést kidobni, de ezt az ötletet elvetettem, amint leütöttem az első billentyűt... Szóóóval kész, vége, ennyi volt, ha bárki olvasta volna valaha is a blogom, az térjen át máséra, mert ide feleslegesen jön. Vagy keressen meg a csodaszép, rózsaszín, anyám tudja, milyen starity.hu oldalon, ahol Porkéz néven tolom. Ágyő!

Címkék: goodbye viszontlátás aufwiedersehen viszonthallásra aufwiederhören faszomsetudja

Szólj hozzá!

John Green: Csillagainkban a hiba

HunRocker 2014.10.17. 11:09

Elolvastam a könyvet, ami olyan szinten volt nálam mindig is, mint az SzJG... Mindenki szereti, a csapból is az folyik, engem mg nem érdekel, mert biztos ponyva. Voltam így pár könyvvel, és mindnél megfogadtam, hogy nem olvasom el őket. A legtöbbel ez bejött (SzJG, Gyűrűk ura, Alkonyat, meg ilyenek), de volt már egy kivétel,  Harry Potter. Hát, most itt a második is. Csillagainkban a hiba... Nos, muszájból olvastam el. Közösségi szolgálaton ugyanis könyvtárazok, és most épp ezt a könyvet kellett elolvasnunk. Volt már pár könyv, amit nem olvastam el, de mivel a legutóbbiba bele se kezdtem, ezt már muszáj volt. És hát na, nekiálltam hétfőn suliban, mikor lyukas óráim voltak. Kedd délutánra végeztem is vele. Szóval véleményezni is kéne.

Oké, nem rossz könyv, tényleg. A történet szép és aranyos, néha megható, máshol vicces, de John Green elbújhat az írói tudásával. Ő is tipikusan abba a kategóriába tartozik, mint pl. J. K. Rowling: "jó a sztori, írói tudás átlagos". Bár állítólag angolul jobb, csak ugye ehhez nem ártana tudni angolul. A mondatok megfogalmazása teljesen átlagos, és tök jó, hogy vannak benne olyan szavak, amiket még én se ismertem, de miután rákos tinikről írt könyvet, evidens, hogy nem fogunk minden szót ismerni. Ahogy az is, hogy ennek utána kell nézni. Szóval átlagos megfogalmazású mondatok felspékelve néhány idegen szóval, és kevés az összetett mondat. Ami engem nagyon idegesített, az az, hogy vannak benne baromi rövid mondatok, és nem is kevés. Ami még bosszantó volt, az a sok "ja", amivel Hazel és Gus egymásnak reagálgattak. Értem én, hogy tinikről szól a könyv, de lehetne kicsit változatosabb a helyeslő szavakban a dolog. Viszont, hogy ne csak leszóljam a könyvet, vannak benne szép, már-már filozofikus elemek, de kicsit hihetetlen, hogy egy 16 éves lány és egy 17 éves fiú ilyenekről beszélgessenek. Vagy, hogy egyáltalán olyan gondolataik legyenek, mint Hazel részéről a "nem akarok közel engedni magamhoz senkit, mert bármikor meghalhatok"-féle 'gránát vagyok' érzés. Jó,én is ismerek olyan embereket, akik sokat gondolkoznak, és tényleg nagyon érdekes dolgokon, szépen leszűrik a lényeget is, és okosakat mondanak, de nekem ez még így is abszurd volt. A történet viszont tényleg szép, Gus személyisége nagyon tetszett, ha találkoznék egy ilyen emberrel, biztos, hogy szimpatikus lenne. Az egész vége viszont... Tudtam, hogy (vigyázat: spoiler) Gus meghal, de én meghatóbb, megérintőbb jelenetként képzeltem el, nem így. "Augustus Waters nyolc nappal az előtemetése után halt meg"... Ennyi? Komolyan? Többre számítottam. A másik dolog, ami még lehúzta a könyvet, a legvége volt. Gondoltam, ha már Gus halála és az utána következő napok ilyen semmilyenre sikerültek, a vége ütni fog. Csattanni, vagy valami. De nem. (megint spoiler) Egy rohadt levél. Ennyi van a végén. Egy hülye levél, amit Gus írt Van Houten-nek, semmi több. Ezzel záródik az egész. Sokkal izgibbnek tűnt a Green által kitalált író, Van Houten szintén kitalált könyve, a Mennyei megbántás. Annak a vége valahogy sokkal több gondolatot ébreszt az emberben, és sokkal több kérdés merül fel. De ez... Eléggé lehúzta az amúgy jó sztorit, és ezt sajnálom, mert a történettel semmi bajom nem volt, mint olvashattátok. Egy tízes skálán tőlem ez a könyv egy ötöst kap.

Ti olvastátok?

*Beki

Címkék: könyv könyvtár Regény

Szólj hozzá!

Félelem

HunRocker 2014.10.15. 16:38

"Velem vagy nélkülem, a világ marad ahogy van. Lesz áldott és lesz átkozott, lesz boldog, lesz boldogtalan. Hogyha kiszállnék csendben, szépen, nem változna semmi sem. Néhány gyászkönyv, némi öröm, hát nem szállok ki azért sem!" (Ossian - Ha kiszállnék)

Tudjátok, tegnap pszichológián arról beszélgettünk, van-e élet a halál után, ha igen, milyennek képzeljük, stb. Tanárnő elmélete elég lelombozó volt számomra, ő ugyanis úgy gondolja, földi létünk 4 szakaszból áll:

  1. az anyaméhben eltöltött idő
  2. az életünk
  3. a halál utáni testetlen állapot, ami a gondolkozásra van
  4. amikor létezünk, de nem élünk (pl. mint egy kő)

Ez nekem valahogy nem megfelelő. Főleg, hogy tanárnő elmélete szerint nem fogunk emlékezni a harmadik szakaszban arra, ami itt volt. Hisz most sem emlékszünk arra, ami születésünk előtt volt. Jó, persze, ez csak egy elmélet, van még rengeteg, de akkor is. Az én véleményem az, hogy nincs semmi a halál után. Hiszen nincs Isten, nincsenek látnokok, nincs semmi természetfeletti. Legalábbis én így gondolom. Szerintem a világ egy tök reális hely, amiben annyira, de annyira jelentéktelen egy ember élete, mint számunkra pl. egy hangya. Vagy még annál is jelentéktelenebb. Miért lenne bármi is, ami kedvez nekünk? Miért lenne egy kiskapu, ami miatt nem tűnünk el örökre? Nincs ilyen.

A bejegyzésem címéből kitalálhattátok, hogy félek ettől... Mármint a haláltól. Végiggondoltam, és elmélkedtem, végül arra jutottam, milyen rossz, hogy a halál alól nincs kibúvó. Hiszen minden alól van. Mit csinálsz, mikor már az egész világot gyűlölöd, semmi sem jó, és nem akarsz élni? Öngyilkos leszel. De mit csinálsz, ha félsz a haláltól? Ha félsz a létezésed megszűnésétől, az ismeretlentől. Nem vethetsz véget az életednek, hiszen azzal nem kijátszod a halált, hanem meggyorsítod. Hamarabb esel túl azon, amitől annyira félsz. Nem tudsz ezzel mit kezdeni. Ha félsz a haláltól, nem leszel öngyilkos. Nem tudsz semmit tenni, amivel elkerülheted a halált. Egyszerűen semmit. Tényleg. Tök igazságtalan. Élsz, aztán meghalsz, nem tudod, mi lesz, de reméled, hogy nem tűnsz el örökre. Vagy pont azt reméled, hogy megszűnsz létezni? Nem tudom. Én személy szerint félek attól, hogy nem leszek többé, és félek attól is, hogy abban a halál utáni állapotban fogok örökké létezni. Bonyolult, mi?! Hát igen, ez van...

*Beki

Címkék: halál félelem

Szólj hozzá!

Új Ossian album, suli, Szabi

HunRocker 2014.10.07. 19:10

Tök pozitív dolgot olvastam a minap: készül az Ossian új albuma. Januárban vonulnak stúdióba, és tavaszi megjelenést terveznek. Már alig várom, hiszen A tűz jegyében című album se most volt (2013. szept.), ráadásul a srácok még mindig képesek újat mutatni.(: 

A sulival viszont a tököm kivan néha. Mondjuk most kivételesen értem a matekot, és a töri anyag se olyan nagyon unalmas, mint szokott, a társadalomismeret is tök jó, és a tesit is szeretem, de a német tanár valamiért rám van szállva az utóbbi időben. Ofőről, aki a magyart is tanítja, inkább ne is beszéljünk, ma magyaron csak engem cseszegetett. Persze az a fránya földrajz, ami az oktatási miniszter szerint baromira kell nekünk, borzalmas. A suli legidegesítőbb tanára tartja, aki pusztán azért, mert hátul ülök, folyton piszkál. Múltkor órán kérdezett valamit, amire nem tudtam a választ, szünetben meg már azt hallgattam tőle, hogy milyen visszahúzódó lettem... Úgy csinál, mintha az elmúlt két évben válaszoltam volna bármilyen kérdésre, amit feltett.:'D Komolyan. Szart se tanít, de elvárja, hogy mindent tudjunk. Az utóbbi két évben is írtunk vagy két témazárót összesen nála, és szerintem idén se nagyon visszük túlzásba. Szóval minek ilyen tanár? És miért van az osztály 21 emberéből mindössze nyolcnak földrajza? És a mi szakunk miért tartozik bele?! Egyéb kérdésem nincs, köszönöm.

Ja, igen, és Szabival megint nem oké semmi. Az idegeimre megy az egész, és legszívesebben megfogadnám azt, amit Paksi Endre énekel ("mondd ki, hogy ég veled"), de valami mégis visszatart. Ez van.

*Beki

Címkék: Szabi Suli Ossian

Szólj hozzá!

Hello, rocktóber!

HunRocker 2014.10.03. 19:26

Oké, itt az október, de miért van ilyen hideg megint? Tegnap még pólóban és rövid nadrágban voltam kint délután, most meg a szobámban ülök zokniban, bélelt cicanadrágban, még egy nadrágban, egy pólóban, meg egy pulcsiban, és így is ráz a hideg. Borzalmas.

A másik probléma az a sok hülye szúnyog. Nálatok is vannak?! Öt percre van innen a buszmegálló, de mire kiérek, alig van olyan pont a testemen, ami nem viszket. Múltkor egy percet voltam kint, míg átmentem a szomszéd nénihez tojást venni, és mire hazaértem, 6 csípéssel lettem gazdagabb. A lábfejemen lévőt mondjuk tökre nem értem, mert magas szárú cipő volt rajtam, de a szúnyog megoldotta... Elvileg tegnap volt egyébként irtás, legalábbis a szomszéd város internetes újsága erről számolt be, de én nem érzek változást. És a kommenteket olvasva... Hát, más se. Tök jó, irtás volt, itt volt az ideje, de akkor miért van ugyanannyi szúnyog? Miért csíptek szarrá reggel? Miért van egy kib*szott csípés a tenyerem közepén? Biztos irtottak? Mert én nem vennék rá mérget.

Egyébként ma családfát csináltam, mert ez volt a társadalomismeret házi. De csak nekem, mert én vagyok ilyen szerencsétlen. Ugyanis társadalomismeret csak a két újságíró szakosnak van, viszont a másik csaj beteg, szóval nem volt suliban, így a házit se kell megcsinálnia erre az órára, de jó! Én meg sokat vacakoltam vele. Először is apu szüleit látogattam meg, mamát kifaggattam, hogy dédszülőktől kezdve hogyan van ki, aztán papát szintén. Közben kiderült, hogy van sváb ősöm, tök jó. Utána anyu szüleihez mentem, itt már neccesebb volt a dolog, mert mama baromira nincs képben. Kezdjük ott, hogy van öt bátyja, ezeknek 2-3 gyerekük, de egyszerűen annyira nem tartják a kapcsolatot, hogy kilencedikben lett egy osztálytársam, akiről kiderült, hogy amúgy a másodunokatesóm. Szóval ja, ilyen az egész. Meg aztán ott van Soma is, aki meghalt. Biztos hallottatok róla... Pár éve volt egy "kisebb" botrány belőle. Napokig erről szóltak a hírek. A lényeg, hogy egy budapesti élményfürdőben meghalt egy gyerek. A szörfmedencében... Mert beleesett a vízelvezető csatornában. Nos, az ő volt. Igazából nem is ismertem a srácot, de eléggé sokkoló volt hallani. És tudni, hogy rokon. Tudni, hogy rokon, de nem ismertem. Na igen, szóval ezen az ágon érdekes a családfa. Papa részéről pedig jó rövid, szóval ott könnyű volt. Mégis vagy a felét nem ismerem. Ez van, anyám felőli ágon a kapcsolattartás nem erősség... De azért a családfa lerajzolásával egy órát kellett bajlódnom.

*Beki

Címkék: hideg szúnyog családfa

Szólj hozzá!

Ossian koncert

HunRocker 2014.09.27. 11:43

Egy ismerősömmel, Bernivel mentem, aki budapesti. A koncert Rácalmáson volt, ami tőlünk 8 km, Pesttől meg 63 nagyjából. Ezer forint volt, mert a Tökfesztre mindig annyi a belépő. Már fél 7 körül ott voltunk, Berniék negyed órával előttünk értek oda, alig találtuk meg egymást, végül sms-t írtam neki, hogy a színpadnál vagyok, jöjjön oda. Elmentünk sétálgatni, lementünk a színpad mögé, pont akkor jött egy kisbusz, ami majdnem elütött minket. Hát persze, hogy az Ossian volt. A srácok kiszálltak, a dobosuk, Gergő odaköszönt nekünk, a többiek csak mosolyogtak. Aztán ott maradtunk még egy darabig, hogy képet csináljunk, de nem akartuk koncert előtt zavarni őket, szóval végül elmentünk onnan, és visszamentünk Gesarol-ra, mert éppen ők játszottak. Első sorba beálltunk, mert még alig voltak páran, öcsém is jött velünk. Volt mellettünk egy részeg nő, öcsémet nyaggatta folyton, hogy jaj, de aranyos, de szép haja van, stb. Megjegyzem, azt hitte, én az öcsém anyja vagyok, mert mondta, hogy "nekem három van", mondom "jó, ő meg az öcsém". Na mindegy, öcsém nem bírta elviselni a nőt, szóval oda kellett kísérnem apuhoz, és mint koncert után kiderült, apunak meg haza kellett vinnie még Ossian előtt. 9-kor aztán berakták a Heavy metal születése c. dal előtti kis monológot magnóról, ebből tudni lehetett, hogy mindjárt jönnek fel a srácok. A monológnak vége lett, feljött Gergő és Krisztián (basszusgitár), aztán Ricsi és Attus, a két szólógitáros, és rákezdtek a Rock katonáira, ekkor jött fel Endre, az énekes. Tomboltunk, ráztuk a fejünk, üvöltve énekeltünk, meg minden. A Rock katonái után volt a Miénk a pálya, az Ezredszer, az Élő sakkfigurák, stb., nem emlékszem már, hogy mik voltak. Természetesen az Ossian első dala, az Acélszív is volt. Meg a Ricsi által feldolgozott V. magyar tánc is, amit le is videóztam. Aztán a Rocker vagyok is, de ez már a vége felé, ennél Endre bemutatta a csapatot, aztán levonultak, de visszatapsoltuk őket (tudtam, hogy nincs vége, a Jubileumos videón is ugyanezt csinálják, meg a Kárpátiánál is bevett szokás ugyanez), és akkor Ricsi elkezdte pengetni a gitárt, és én egyszerűen úgy megörültem, mert a kedvenc számomat, a Nincs menekvést kezdték. Hát én úgy vigyorogtam Bernire, hogy olyan nincs. Hatalmas álmom volt, hogy halljam egyszer azt a dalt élőben, és lám, az első Ossian koncertemen hallom is. Fantasztikus volt, egyszerűen csodálatos és überelhetetlen, isteni volt, a legjobb az egész koncerten. Utána a Mire újra megvirrad c. dallal búcsúztak, ez kb. fél 11-kor volt. Bernivel aztán fogtuk magunkat, és elkezdtünk a színpad mögé sétálni, ekkor összefutottam egy osztálytársammal, Árpival. A hülye átkarolt, szinte rám ugrott, majdnem összeestem alatta. Megszólalok, hogy "részeg vagy?", mire közölte, hogy kicsit. Mondom, jó. Előre rohant, aztán mikor mi is leértünk, odaálltunk mellé, és vártuk a fiúkat. Ricsi jött ki először, aláírattam az Ossianos rajzomat, mire Ricsi: "hű de szép rajz, te csináltad?", mondom, igen, és megdicsérte megint. Aztán aláírattam vele egy másik rajzom, amin ő van. Megszólal, hogy "de jó, ez én vagyok?", mondtam, hogy igen, aztán elmosolyodott, és aláírta. Utána csináltunk vele képet, de a fényképező nem vakuzott, úgyhogy Berni azt hitte, nem csinálja meg a képet, szóval hármat is csinált, amik eléggé elmosódtak. Aztán beállítottam, hogy vakuzzon, és megint odafurakodtam Ricsihez egy képért. Megkérdezte, hogy "na, most már jó?", mondom, igen, köszi.:D Berninek meg Árpinak is én csináltam a képet. Árpi kért Ricsitől pengetőt, de Ricsi azt mondta, nála nincs, Attusnak biztos van. Utána odamentünk Gergőhöz, ő is megdicsérte a rajzot, de vele értelemszerűen csak az Ossianosat írattam alá, majd csináltunk képet, mondanom se kell, Berninek meg Árpinak is én csináltam. Ekkor futott be Árpi két haverja, Gergő és Ati is. Aztán kijött Attus, vele is aláírattam, ő mondjuk nem dicsérte meg, na mindegy, ez van. Árpi megkérdezte, nem volt pengetője neki se. Csináltuk a képeket, aztán fél órát kellett várnunk (túlzás nélkül), hogy Endre és Krisztián kijöjjenek. Közben Árpival ökörködtünk, az az idióta bemutatkozott Berninek, mert elfelejtette, hogy már találkoztak májusban Kárpátián. 2x a fülembe böfögött, mire fejbe csaptam, ő persze visszaütött, szóval ott ütögettük egymást. Gergő közben megkért, hogy mutassam meg neki a rajzokat, megmutattam, azt mondta, tök jó, de mivel Ricsinek nem látszik az arca, azt mondta, ha kalap lenne rajta, akár Slash is lehetne, de mondom nem, mert Ricsinek szinte tök egyenes a haja. Lassan kijöttek Endréék, hát ez az ember hihetetlenül aranyos. Megdicsérte a rajzom, és mikor a lapot írta alá, amire öcsémnek gyűjtöttem az aláírásokat, még mindig azt mondta, hogy "hát te tényleg nagyon ügyes vagy, drágám". Aztán még meg is simogatta a fejem a kép után. Utána megcsináltam a képet Berninek, majd Árpi, Ati és Gergő beálltak Endre mellé, és Árpi szólt, hogy "Beki!", mondom, de jó. Megcsináltam nekik a képet, aztán mentünk Krisztiánhoz, aki a kocsinál volt. Megkérdeztem, van-e pengetője, azt mondta, a kocsi alján van, nem szedi elő. Árpi megszólalt, hogy "egy ezresért?", mire Krisztián közölte, hogy nem kutatja elő. Aláírta a rajzot, ő is megdicsérte, aztán képet akartam csinálni vele, de Berni pakolászott, Árpinak nem adok fényképezőt... Gergő kezébe nyomtam, de mondta, hogy ő sörözik, nem tud csinálni, mire elvette tőle Ati, hogy majd ő. Aztán Krisztiánnal már beálltunk, meg minden, mire Ati: "melyik gombot nyomjam meg?"... Odamentem, megmutattam, melyik az a gomb, aztán visszamentem, megcsináltuk a képet, de Krisztiánnal rajtam kívül csak Berninek kellett. Egyébként ez az Ati, aki csinálta a képet, iszonyú aranyos volt, tök jól néz ki, és annyira aranyosan nézett, mikor Árpival vitatkoztunk meg hülyéskedtünk, hogy olyan nincs.:D És akkor is tök édes volt, mikor csinálta a képet. Na mindegy, utána a srácok beszálltak a kocsiba, Árpiékkal elköszöntünk egymástól, aztán Berni megkereste a papáját (ő hozta), majd elköszöntünk, és ment mindenki a maga kocsijához. Hát ennyi.

*Beki

Címkék: Rácalmás Ossian koncert

Szólj hozzá!

Csajokkal

HunRocker 2014.09.25. 19:47

10704918_781979105177738_1567423857_n_1411666798.jpg_960x539

Itt vagyok 11. osztályban, vagyis ez a harmadik év, hogy együtt vagyok azzal a 19 idiótával, akik az osztályt alkotják. Jó, persze, évente mennek el és jönnek emberek, de a lényeg az, hogy vagyunk, tök normális, kedves emberek, és jó kis közösség vagyunk. Azonban ciki vagy sem, én még csak most értem el addig a pontig, hogy kezdek beilleszkedni közéjük. Már nem csak Szabi és Angi van, mint eddig. Már nem csak az van, hogy velük beszélek minden szünetben, és néhanapján Árpival, vagy Evivel és Vivivel. A Vivis sztori mondjuk vicces, mert másodunokatesók vagyunk, amit kilencedikben tudtunk meg (kész röhej), és alig beszélgetünk, de ez van. A lényeg, hogy illeszkedem, megnyílok, és elvagyok köztük. Már Vikit sem utálom annyira, Fruzsival és Atival is beszélgetek, arra is rájöttem, hogy Niki lehet, hogy ribancnak tűnik, aranyos csaj, és még Szimivel is elbeszélgetek, pedig ő mindeddig gyűlölt azért, mert Szabi a legjobb barátnőm (volt egy elég nagy konfliktus köztük)... Aztán itt van Noémi is, aki a képen az elmosódott fejű hölgyemény. Azért ezt a képet választottam, mert Noémi nem engedi, hogy olyan kép lásson napvilágot, ahol látni az arcát normálisan, szóval amibe beleröhög, az tökéletes.:) A jobb oldalon látható csaj Szabi, én pedig a bal oldali vagyok. Német témazáró előtt kissé oldottuk a feszültséget és bolondoztunk, ez lett belőle.:D Tudjátok, tök jó érzés, mikor az ember így elvan. Ma például végigröhögtük azt a német óra előtti szünetet (ti a jobb képek közül láttok egyet, van rosszabb is), de a tesi öltözős beszélgetésnél is a könnyem folyt a nevetéstől. Hát ezek vagyunk mi.:)

*Beki

Címkék: Szünet

Szólj hozzá!

Ez meg az

HunRocker 2014.09.24. 19:04

Nos, megvannak az első idei jegyeim. Egy kettes töriből, hála annak a bizonyos Rákóczi-féle szabadságharcnak, amiből múltkor írnom kellett. Valamint egy ötös pszichológiából, ami azért érdekes, mert lósz*rt nem tanultam a dolgozatra. Bár a másik újságíró szakon lévő csaj se, és neki is ötös lett, tehát vagy a tanár szeret minket (ehhez kétség sem fér), vagy érdekel a pszichológia mindkettőnket, azért sikerült. Megjegyzem, és is tökéletesen igaz.

Aztán nézzük csak... Lebetegedtem, ami tök jó, mert hát holnapután Ossian koncert. Szabadtéri, este kilenckor, de hát na, ha berekedve kell végigüvöltenem a koncertet, hát legyen, ezt a kockázatot vállalom. Már tűkön ülve várom, hogy péntek este legyen.^^

*Beki

Szólj hozzá!

Töri óra...

HunRocker 2014.09.18. 16:47

Na vajon ki felelt ma törin? Persze, hogy én. Az alábbi zajlott le:

Tanárnő: Na, valaki felelni? Írásban, úgyhogy többen is lesztek.

Vivi: Én jövök!

Tanárnő: Oké, más? Senki? Komolyan? Oké, akkor bökünk.

A bökés úgy zajlik, hogy tanárnőnek a naplójában megtalálható az osztálynévsor, egy tollal szokott körözni felette, majd véletlenszerűen bök egyet valahova, és az illető megy felelni. Ezt általában mindenki utálja, hiszen ez olyan, mint egy horror filmben a rejtélyes, lassan ijesztővé váló zene: fokozza a feszültséget.

Miközben körözgetett, éreztem én, hogy ennek nem lesz jó vége, és ha én általában ezt érzem, az be is jön, mert olyankor rám szokott bökni. Láttam, hogy a lap teteje felé bök - úristen! -, ránézett, és kimondta azt a nevet, amire fel voltam készülve: az enyémet.

Már téptem is ki a lapot a füzetemből, és ültem át az első padba. Hajrá Rákóczi-szabadságharc! 13 hosszú, összetett mondatot sikerült leírnom, ami mindössze háromnegyed oldal az egyébként három füzetoldalnyi anyagból... Hmm, ez egy kettes lesz, ugyanis az értékelés úgy zajlik, hogy 10  jó mondat után megvan a kettes. Nos, 13 jó, hosszú és összetett mondat után már biztos... Jól kezdem az évet, mi?

*Beki

Címkék: töri doga

Szólj hozzá!

Összegzés...

HunRocker 2014.09.13. 18:05

Anyu kicsit ismer.:D Ma volt Szabadkán a munkatársaival, elmagyaráztam neki, hogy én bőr karkötőt kérek, amin szegecsek vannak. Hát hozott olyat, amin halálfejek és csillagok vannak, de baromi jól néz ki.:D Aztán hozott még halálfejes kendőt is, szavak nincsenek rá, olyan jó.:D Ennyire telt, de nagyon örülök nekik, tiszta jól néznek ki.^^

Egyébként ma mamánál voltam 5 órán keresztül, előtte pedig apuval városban, szóval jó kis napom volt, tökre élveztem.:D Beszélgettem mamával és papával, segítettem kaját csinálni, kutyát sétáltattam, egyebek.:D

Tegnap viszont iszonyú szerencsétlen voltam... Apunak segítettem tolni a kocsit, mert beszart az akku, de a kocsi nem mozdult, a fű viszont vizes volt, így megcsúsztam, elestem, és lefejeltem a vonóhorgot. Szét kis púp volt ott tegnap, de most már látszik, hogy milyen csodásan lenyúztam a bőrt a homlokomról, nagyon fasza.:'D 

*Beki

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása