Egy ismerősömmel, Bernivel mentem, aki budapesti. A koncert Rácalmáson volt, ami tőlünk 8 km, Pesttől meg 63 nagyjából. Ezer forint volt, mert a Tökfesztre mindig annyi a belépő. Már fél 7 körül ott voltunk, Berniék negyed órával előttünk értek oda, alig találtuk meg egymást, végül sms-t írtam neki, hogy a színpadnál vagyok, jöjjön oda. Elmentünk sétálgatni, lementünk a színpad mögé, pont akkor jött egy kisbusz, ami majdnem elütött minket. Hát persze, hogy az Ossian volt. A srácok kiszálltak, a dobosuk, Gergő odaköszönt nekünk, a többiek csak mosolyogtak. Aztán ott maradtunk még egy darabig, hogy képet csináljunk, de nem akartuk koncert előtt zavarni őket, szóval végül elmentünk onnan, és visszamentünk Gesarol-ra, mert éppen ők játszottak. Első sorba beálltunk, mert még alig voltak páran, öcsém is jött velünk. Volt mellettünk egy részeg nő, öcsémet nyaggatta folyton, hogy jaj, de aranyos, de szép haja van, stb. Megjegyzem, azt hitte, én az öcsém anyja vagyok, mert mondta, hogy "nekem három van", mondom "jó, ő meg az öcsém". Na mindegy, öcsém nem bírta elviselni a nőt, szóval oda kellett kísérnem apuhoz, és mint koncert után kiderült, apunak meg haza kellett vinnie még Ossian előtt. 9-kor aztán berakták a Heavy metal születése c. dal előtti kis monológot magnóról, ebből tudni lehetett, hogy mindjárt jönnek fel a srácok. A monológnak vége lett, feljött Gergő és Krisztián (basszusgitár), aztán Ricsi és Attus, a két szólógitáros, és rákezdtek a Rock katonáira, ekkor jött fel Endre, az énekes. Tomboltunk, ráztuk a fejünk, üvöltve énekeltünk, meg minden. A Rock katonái után volt a Miénk a pálya, az Ezredszer, az Élő sakkfigurák, stb., nem emlékszem már, hogy mik voltak. Természetesen az Ossian első dala, az Acélszív is volt. Meg a Ricsi által feldolgozott V. magyar tánc is, amit le is videóztam. Aztán a Rocker vagyok is, de ez már a vége felé, ennél Endre bemutatta a csapatot, aztán levonultak, de visszatapsoltuk őket (tudtam, hogy nincs vége, a Jubileumos videón is ugyanezt csinálják, meg a Kárpátiánál is bevett szokás ugyanez), és akkor Ricsi elkezdte pengetni a gitárt, és én egyszerűen úgy megörültem, mert a kedvenc számomat, a Nincs menekvést kezdték. Hát én úgy vigyorogtam Bernire, hogy olyan nincs. Hatalmas álmom volt, hogy halljam egyszer azt a dalt élőben, és lám, az első Ossian koncertemen hallom is. Fantasztikus volt, egyszerűen csodálatos és überelhetetlen, isteni volt, a legjobb az egész koncerten. Utána a Mire újra megvirrad c. dallal búcsúztak, ez kb. fél 11-kor volt. Bernivel aztán fogtuk magunkat, és elkezdtünk a színpad mögé sétálni, ekkor összefutottam egy osztálytársammal, Árpival. A hülye átkarolt, szinte rám ugrott, majdnem összeestem alatta. Megszólalok, hogy "részeg vagy?", mire közölte, hogy kicsit. Mondom, jó. Előre rohant, aztán mikor mi is leértünk, odaálltunk mellé, és vártuk a fiúkat. Ricsi jött ki először, aláírattam az Ossianos rajzomat, mire Ricsi: "hű de szép rajz, te csináltad?", mondom, igen, és megdicsérte megint. Aztán aláírattam vele egy másik rajzom, amin ő van. Megszólal, hogy "de jó, ez én vagyok?", mondtam, hogy igen, aztán elmosolyodott, és aláírta. Utána csináltunk vele képet, de a fényképező nem vakuzott, úgyhogy Berni azt hitte, nem csinálja meg a képet, szóval hármat is csinált, amik eléggé elmosódtak. Aztán beállítottam, hogy vakuzzon, és megint odafurakodtam Ricsihez egy képért. Megkérdezte, hogy "na, most már jó?", mondom, igen, köszi.:D Berninek meg Árpinak is én csináltam a képet. Árpi kért Ricsitől pengetőt, de Ricsi azt mondta, nála nincs, Attusnak biztos van. Utána odamentünk Gergőhöz, ő is megdicsérte a rajzot, de vele értelemszerűen csak az Ossianosat írattam alá, majd csináltunk képet, mondanom se kell, Berninek meg Árpinak is én csináltam. Ekkor futott be Árpi két haverja, Gergő és Ati is. Aztán kijött Attus, vele is aláírattam, ő mondjuk nem dicsérte meg, na mindegy, ez van. Árpi megkérdezte, nem volt pengetője neki se. Csináltuk a képeket, aztán fél órát kellett várnunk (túlzás nélkül), hogy Endre és Krisztián kijöjjenek. Közben Árpival ökörködtünk, az az idióta bemutatkozott Berninek, mert elfelejtette, hogy már találkoztak májusban Kárpátián. 2x a fülembe böfögött, mire fejbe csaptam, ő persze visszaütött, szóval ott ütögettük egymást. Gergő közben megkért, hogy mutassam meg neki a rajzokat, megmutattam, azt mondta, tök jó, de mivel Ricsinek nem látszik az arca, azt mondta, ha kalap lenne rajta, akár Slash is lehetne, de mondom nem, mert Ricsinek szinte tök egyenes a haja. Lassan kijöttek Endréék, hát ez az ember hihetetlenül aranyos. Megdicsérte a rajzom, és mikor a lapot írta alá, amire öcsémnek gyűjtöttem az aláírásokat, még mindig azt mondta, hogy "hát te tényleg nagyon ügyes vagy, drágám". Aztán még meg is simogatta a fejem a kép után. Utána megcsináltam a képet Berninek, majd Árpi, Ati és Gergő beálltak Endre mellé, és Árpi szólt, hogy "Beki!", mondom, de jó. Megcsináltam nekik a képet, aztán mentünk Krisztiánhoz, aki a kocsinál volt. Megkérdeztem, van-e pengetője, azt mondta, a kocsi alján van, nem szedi elő. Árpi megszólalt, hogy "egy ezresért?", mire Krisztián közölte, hogy nem kutatja elő. Aláírta a rajzot, ő is megdicsérte, aztán képet akartam csinálni vele, de Berni pakolászott, Árpinak nem adok fényképezőt... Gergő kezébe nyomtam, de mondta, hogy ő sörözik, nem tud csinálni, mire elvette tőle Ati, hogy majd ő. Aztán Krisztiánnal már beálltunk, meg minden, mire Ati: "melyik gombot nyomjam meg?"... Odamentem, megmutattam, melyik az a gomb, aztán visszamentem, megcsináltuk a képet, de Krisztiánnal rajtam kívül csak Berninek kellett. Egyébként ez az Ati, aki csinálta a képet, iszonyú aranyos volt, tök jól néz ki, és annyira aranyosan nézett, mikor Árpival vitatkoztunk meg hülyéskedtünk, hogy olyan nincs.:D És akkor is tök édes volt, mikor csinálta a képet. Na mindegy, utána a srácok beszálltak a kocsiba, Árpiékkal elköszöntünk egymástól, aztán Berni megkereste a papáját (ő hozta), majd elköszöntünk, és ment mindenki a maga kocsijához. Hát ennyi.
*Beki
