Tegnapelőtt elég szép meglepetés ért. Szabi megkérdezte fészbúkon, hogy találkozunk-e. Sajnos csak fél órával később vettem észre ezt az üzenetet, írtam neki, hogy persze, jöjjön át. Látta is, de semmi reakció nem volt, gondoltam, jól van akkor. Negyed óra elteltével betoppant Szabi. A fene sem gondolta, hogy mikor válaszolok neki, ő már a buszon ül, és jön át. Illetve de, anyu gondolta, mert vele szervezte meg. Nagyon jól elvoltunk, sétálgattunk a faluban, röhögtünk, énekelgettünk, hülyéskedtünk, aztán jöttünk hozzánk valamikor hét után. Gondoltam megnézem, mi újság fészbúkon, akkor néztük, hogy "jéé, megjelent az új Kárpátia album", szóval végighallgattuk az összeset.(: A nyolcas buszhoz pedig öcsémmel kikísértük Szabit.
Tegnap is találkoztunk. Sétáltunk, ültünk a templomkertben, egy erdőben, röhögtünk az embereket, Kárpátiát énekeltünk az utcán teli torokból, és persze beszélgettünk. Aztán visszajöttünk hozzánk ötkor, kivasaltam anyu haját, hatkor megint sétálni mentünk, baromkodtunk szokás szerint, tök jó volt. Tegnap is a nyolcassal ment haza. Kitalálta, hogy ő bizony felmászik egy villanyoszlopra, hogy leszedjen egy magyar zászlót, de csak a főútnál vannak zászlók kirakva, szóval nekiállt gondolkozni, mert arra sok autó jár. Gondolkozott, egyszer csak elhajtott mellettünk egy rendőrautó. Nekiálltam röhögni, Szabi követte a tekintetem, ő is röhögni kezdett, és könnyes szemmel, összegörnyedve kinyögte, hogy "eldöntöttem, nem mászok fel".:D
Hmm... Azt hiszem, jó dolog, ha az embernek van legjobb barátnője.
*Beki
